 |
|
hőszigetelés |
A hőszigetelés nem más, mint a hő gyors eltávozásának vagy beáramlásának megakadályozása szigetelőanyagok segítségével. Mikor hőszigetelésről beszélünk, akkor az esetek döntő többségében ezt kifejezést a falakkal összefüggésben használjuk, mert értelemszerűen arra érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani, ahol a legnagyobb a hő veszteség, s ennek csökkentésével javul a leginkább az épület energiafelhasználása. Építkezés esetén a megfelelő tájolás, az optimális ablakméretek, megfelelő hőszigetelő anyagok felhasználása az épület teljes élettartama során meghatározza annak energiaszükségletét, a fűtést és világítást várható költségeit.
 |
|
megfelelő hőszigetelés hiányában kialakuló hő veszteség |
falakon: 40%
tetőn: 20-30%
ablakokon: 15-25%
padlón, födémen: 10-15%
kéményen át, is történik tiszta hő kibocsátás aminek mértéke a
fűtési rendszer hatásfokán múlik.
A fűtési energia jelentős része távozik a falakon keresztül, ezért
elengedhetetlen, hogy azok kellően hőszigeteltel legyenek.
Egy adott fal hőszigetelési tulajdonságának növelésével
párhuzamosan, a falakon mérhető hő vesztesége, illetve a fűtési
energia vesztesége is csökken, hiszen a szerkezet, illetve a
szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség között, egyenes
arányosság áll fenn.
a falak hőszigetelése, a külső hőszigetelés, a homlokzati hőszigetelés, a lábazati hőszigetelés, az utólagos hőszigetelés témakörébe tartozó fonzos információkat.
Falak hőszigetelése
 |
|
|
képességét legtöbbször úgynevezett:
homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával növelhetjük. A
mai magas energia árak miatt is elmondható: a hőszigetelő
rendszerek már nem csak mint utólagos szigetelések, hanem
az új építésű ingatlanok elengedhetetlen kellékei is. Bármilyen
anyagból épüljön az adott épület, az építőelemek, épület szerkezetek illesztésénél hőhidak keletkezhetnek. Új épületeknél a hőszigetelést sima, egyenes falra, közvetlenül a tégla vagy beton alapra lehet
elhelyezni, vakolat nem szükséges. Fontos, hogy mindig a
homlokzati vakolat-rendszert kompletten alkalmazzuk, minden
rétegénél a gyártó utasításait maximálisan betartva!
A munka megkezdése előtt a felületeket ellenőrizni kell, fogasság, méret-eltérés nem megengedett, mert a hőszigetelő bevonatrendszer a nagyobb egyenetlenségeket nem fogja eltakarni! Porózus anyagoknál szükség lehet egy alapozásra, hogy a ragasztóanyag kellően tapadjon. Ha a megengedett mértéknél nagyobb az egyenetlenség, akkor a falazatot vakolni kell.
Külső hőszigetelés
 |
|
külső hőszigetelés |
a téli energia-megtakarítások esetében érdemes hangsúlyozni,
hanem a nyári túlmelegedés elkerülése miatt is, hiszen a manapság egyre inkább alterjedő épületklíma berendezések energia igénye sem elhanyagolható. Napjaink építkezéseinek és épület felújításainak egyik nagyon fontos eleme a külső hőszigetelés.
Homlokzati hőszigetelés
 |
|
homlokzati hőszigetelés
|
hosszú távú befektetés, tekintettel arra, hogy folyamatos költség megtakarítás eredményez; és csökkenő fűtési és egyéb energia díjak formájában ölt testet amíg csak az épület áll. A jól megoldott homlokzati hőszigetelés alkalmazásával nemcsak energiát takarítunk meg, de saját konfortérzetünket is növeljük, illeteve ezáltal hozzájárulunk a környezetünkre ható környezeti ártalmak - köztük a káros anyag kibocsátás - csökkentéséhez.
Lábazati hőszigetelés
 |
|
lábazati hőszigetelés
|
A hőszigetelés a hőhíd képződését akadályozza meg, míg a
vízszigetelés a beszivárgó víz ellen védi a falazatot, és ezt legalább
30 cm-rel a lábazat fölé kell felvinni.
Ha leszigeteljük lábazatunkat lehetőleg ne úgy álljunk neki, hogy
nekem elég a 2 vagy 3 cm, mert a szomszédban is ennyit használtak.
A lábazaton legalább olyan vastag hőszigetelést ajánlott alkalmazni,
mint a homlokzaton. (hiszen a lábazat általában betonból készül,
ezáltal jobb hővezető, mint a falazat).
A lábazatot tartós nedvességhatások érik (pl. olvadó hó), ezért a nedvességnek ellenálló hőszigetelő anyagok alkalmazása javasolt.
Utólagos hőszigetelés
 |
|
utólagos hőszigetelés |
közötti energia megtakarítást is.
Az utólagos hőszigetelés ki kell terjedjen a falak, a nyílászárók, a
tető, a lábazat, illetve adott esetben a hőcsövek felületére.
Meglévő épületek felújításánál meg kell vizsgálni, hogy a vakolat
tapadása megfelelő-e, ellenkező esetben a régi vakolatot részben,
vagy egészben le kell verni, és az egyenetlenségeket el kell
tüntetni. A hőszigetelő táblák rögzítése ragasztással történjék.
Minden esetben meg kell akadályozni, hogy az illesztési hézagokba ragasztó kerüljön, ezzel megelőzhető újabb hőhídak kialakulása, azaz csökkenthető a hőveszteség.
A hőhíd jelenség az épület szerkezetének azon részén alakul ki, ami a hővezetés szempontjából jobban teljesít, mint az többi. A hő kizárólag a meleg területről a hideg terület felé áramlik Ott, ahol a beépített anyagok hővezetési tényezője jelentősen magasabb erőteljes hőáramlás alakul ki. Ezken a pontokon erőteljesebben „szökik a meleg”.
A hőhíd jelenség fokozottabban jelentkezik azokon a pontokon, ahol a külső, és belső hőmérséklet között jelentős a differencia. Ebből következik, hogy a téli időszakbanz hőhíddal kapcsolatos problémák fokozotabban jelentkeznek.
A hőszigetelés úgy működik, mint egy külső takaró a házon. Megakadályozza, hogy a falak áthűljenek télen, illetve nyáron túlságosan felmelegedjenek. Ha megfelelően választottuk meg hőszigetelő rendszerünk vastagságát, a hőhíd hatása is jelentősen csökkenthető.
Ha „takaróval” védjük a házunkat nem kell annyit fűtenünk, hogy a hőérzetünk kellemes legyen, hiszen a falat nem hűti közvetlenül a külső levegő.
-
a régi falazóanyagok hőszigetelő képessége ma már nem kielégítő,
-
a kivitelezés alkalmával keletkezett hőhidak másképp nem javíthatók,
-
estés, felületképzés esetén a járulékos költségek (állványozás, munkadíj) nem növekszik, ha hőszigeteljük az épületet, de jelentős megtakarítás várható a fűtési idényben.
-
a hőszigetelés költégének egy része állami illetve EU-s pályázatokból elnyerhető